Mindenkiben létezik egy természetéből fakadóan legjobban hozzáillő tevékenység, melyet ideális esetben űznie kell.

2011. március 19., szombat

Álom

Hajnalban vannak a legjobb álmaim. Ezek maradnak meg a leginkább, de a jó résznél mindig megszólal a tetű ébresztőórám 05.45. mínusz 8 perckor. ( Nálam meg kell tanulni a 8-cal való kivonást!)
Ma nagyon tanulságos álmom volt. A mai társadalomra igen jellemző dolgokat lehetett benne felismeri. Például azt, hogy a nők irányítják a férfiakat.
Azt nem szeretem az álmokban, hogy még a legképtelenebb dolgokról is elhiszem, hogy igaz. Egyszer-kétszer előfordult, hogy tudtam irányítani, de ez sajnos ritkán fordul elő. Ezt az álmot nem befolyásoltam tudatosan, hanem a személyiségem mutatta meg magát. Most nem a rámenősségre gondolok, hanem a szeretetnyújtásra.
Mit mindig, most is Beth nevében írok: )

Beth a 3-as villamoson utazott Nagykőrösi út és Közterület fenntartó Zrt. között. Azonban most nem a szokásos utazópartnerrel, hanem egy magas, bőrkabátos, sötétbarna hajú, barna szemű idegennel. Álmában már sokszor látta, elég jól ismerte, de a valóságban soha nem találkozott vele. De most az álomban vagyunk… Nevezzük el Ericnek.
Beth az ajtónál állt, a férfi az ajtó melletti kapaszkodóba fogta. Beth ránézett Ericre és látta, hogy a férfi szeméből könnyek peregnek. Aggódva fordult felé:
-         Mi a baj?
A férfi keserűen elmosolyodott, nemet intett a fejével és kinézett az ablakon, azt sugallva, nem szeretne beszélni róla. Beth nem tudta – vagy nem akarta beismerni magának-, hogy mit érez a férfi iránt. De amikor szomorúnak látta, határozott célja volt segíteni neki, megvigasztalni és megérteni a problémát.
Így hát a kezét nyújtotta felé.
-         Gyere ide. – kérte és együtt érzően elmosolyodott.
Eric lassan elindult felé, Beth szíve pedig minden lépéssel egyre hevesebb vert, amin még 600kg Flóra szívbarát margarin sem tudott volna segíteni. Eric megállt előtte és átölte a lány derekát nem törődve az utasokkal. Magához húzta, a lány a karját a nyaka köré fonta. Beth nem mutatta ki eddig, hogy mit érez, mert nem is tudta eldönteni, de most, hogy így egymáshoz bújtak, határozottan érzett valamit, amit nem lehetett semminek nevezni. Beth a férfi nyakához bújt és élvezte férfias illatú, puha bőrét. Ericnek is tetszett ez az érzés, ő is odanyomta a buksiját a lányéhoz. Beth felbátorodva és magát is meglepve megpuszilt a férfi nyaka ívét. Eric egy pillanatra ledöbbent, de aztán helyeslőn simogatni kezdte Beth hátát. A lány elindult egyre előrébb, közben pár puszit nyomott az álkapcsa vonalára, majd az utolsót a szája szeglete fölé tette, miközben Eric sóhajtott. Beth eltávolodott az arcától, de testük egy centire se távolodott el. Mélyen egymás szemébe néztek és tudták, hogy most mi következik.
Beth midig is úgy képzelte el, hogy a férfi csókolja meg őt először, hiszen az ő dolga. Most másként adódott…
Beth finom csókot adott a férfinek. Ott tartott a száját és majd kiugrott a bőréből boldogságában, hogy végre érezhette puha ajkát. De a férfi nem csókolt vissza. Beth ettől félt a legjobban. Hogy a férfi behúzza a satuféket, nem viszonoz semmit és még a lány fogja magát idiótának érezni.
Aztán gyengéden érzete, hogy a férfi valami gyenge puszit ad. Bummmm, nagy kő esett le Beth szívéről. Bátorságot merítve ismét megcsókolta és már a férfi is bátrabban viselkedett és akkor…
Tűűűűűrörön tűűrörönn türün tűrörönn ….  Thuf thuf thuf… ( Burn itt to the ground ) Megszólalt az ébresztőórám!
Az ég áldja meg érte! Jó lett volna tudni a folytatását, majd ha kijön a 2. része, megnézem a moziba.
De az is lehet, hogy jó, hogy vége lett. Ki tudja, mi lett volna, ha…
Ezt majd még kitalálom álmatlan éjszakáimon, vagy amikor nem rúg ki az ágyam korán reggel. : )

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése