Uramisten! Ma Apáméknál voltam kb. 2,5 órát. Ez volt eddig a legelviselhetetlenebb napom náluk.
A Húgom egy idegesítő energiabomba. Olyan szövege van, hogy csak borzadok.
- Beth? ………Te tudod, hogy hívják az osztálytársaimat?
- Persze. – Honnan tudnám őket? XD
- Tényleg? – „kerek szemek”
- Nem!
- Apaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa!
XD
Aztán:
- Beth? ……………… Tudod, mi a jelszavam a nemtudommármilyenidiótanevetmondott játékhoz?
- Buta kérdésre adjak buta választ?
- Igen!
- Nem létezik a Mikulás.
- Tényleg?
- Buta választ adtam…. -_- XD
Mindig hazavisz Apa kocsival és a Húgom is eljön velünk. Szerettem volna négyszemközt váltani pár szót apummal és nem szerettem volna, hogy a Húgom is megtudja. Apa felesége elhívta a Húgomat fürdeni, de láttam, hogy jön és veszi fel a cipőjét, mire én:
- Szerettem volna Apuval beszélni.
- Hát nem fogsz! – Ocsmány stílusa már 4 éves korában előbukkant.
És most jön a legmorbidabb rész!
- Kérlek kislányom, enged meg, hogy hazavigyem a Betht! – Még Apa pitizett a Húgomnak! XD
- Igen, prücsök, fürdünk egy jót, na, légyszi! – Apa felesége is behódolt.
Húgom rám nézett, megráztam a fejem, hogy nem jöhet, elment a szobájába és bevágta az ajtót. Kis lelkiismeret furdalásom volt, de komoly felnőtt témákkal nem kell szegény gyereket untatni.
Nem értem, hogy miért nem lehet azt mondani, hogy most nem mehetsz el.
Nagyon utálom, ha eltitkolnak valamit, mert azt hiszik, ezzel megkímélnek. A kegyes hazugságot meg főleg!
Mostanában csak ezt hajtogatom: „ Nem nekem találták ki az emberiséget!”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése